Ennek a bejegyzésnek a megírására egy nagyon kedves levél indított, amit tavaly Zsuzsától kaptam, a Bodzás vendégházból.
Ezt írta: "Ismét köszönettel tartozom Nektek, hisz újabb vendégek jöttek hozzám a vizslatúra.hu oldalról. Két baráti pár két kutyussal! Azt hiszem, azt írtam, hogy az idén már kb. 3 kutyás vendégem volt, mind a vizslatúráról. Én nem is gondoltam, hogy ennyire nehézkes a házi kedvencekkel együtt utazni:-)"
Kutyával utazni nem könnyű, és igényes kutyás szállást találni sem egyszerű.
Mivel mi is sokat küzdöttünk ezzel, arra gondoltam, megosztom veletek azokat a helyeket, amelyekkel jó tapasztalatunk volt. Elsőként akkor a levél írójáról, Zsuzsáról és a Bodzás vendégházról!
A 2010-es szilvesztert töltöttük náluk Gannán, és igazán jól éreztük magunkat. Minden reggel megettük Zsuzsa házi reggelijét, aztán kirándultunk a Bakonyban, esténként pedig üldögéltünk a kandalló mellett. Térerő mérsékelten van...
Zsuzsáéknál rengeteg állat van: lovak, kutyák, macskák, csirkék. Ők is nagy vizslarajongók, mint mi :) A vendégház életéről Zsuzsa rendszeresen beszámol a blogjában.
x x x
Mostanában újra túrázunk és két olyan kis szállodában is jártunk, ahol szerették Borit. Már visszajáró vendégek vagyunk Noszvajon, a Nomád Hotelben. Nagyon tetszik, hogy családi vállalkozásban működtetik a helyet: Klárika főz, Bari és Sanyi etet, itat, igazgat. A kedvencünk a nyitott bár volt, de a medence is szuper.
Kicsit aggódtunk néha, hogy Bori egy óvatlan pillanatban berongyol a medencébe, de végül meg tudta állni. A mindennapi házikosztból a vizslicának is jutott, kapott például csontot a húslevesből.
x x x
Szintén családi vállalkozás a mátrakeresztesi Templomvölgy. Zsákutca, erdő széle, patak partja, madárcsicsergés. Kiléptünk a hátsó kapun, és már rajta is voltunk a turistaúton. Itt is házikoszt van, és Bori természetesen itt is jól volt tartva. Háziméz :)
x x x
Nyáron egy úszni rettenetesen szerető kutyával elég nagy probléma, hogy a jelenlegi szabályok szerint Magyarországon a természetes vizekben tilos úsztatni a négylábúakat. Balaton például kizárva, pedig szeretjük.
Ennek ellenére tavaly előtt azért még megpróbálkoztunk a Balcsival. Májusban voltunk Badacsonyban, magasan a hegyoldalban egy szép kis házban. Itt sem volt gond a kutya és nem volt külön díja sem.
Balatoncsicsón, a hegyen is eltöltöttünk egy hetet. Ez kutya-szempontból azért volt jó, mert Bori a szőlőben nyugodtan rendezhetett óriásrohangálásokat.
A helynek egyetlen hátránya van, a konyha annyira azért nem
felszerelt, hogy naponta lehessen benne főzni. Lehet helyette viszont
bográcsozni és grillezni, meg persze öt percre Zánka.
Hiába jó a Balaton, nem éri meg a macerát, mert kínzás a kutyának, ha látja a vizet, de nem mehet be. Maradnak a bányatavak, a kevésbé frekventált folyópartok vagy a tenger, ahol nem tilos a kutyáknak fürdeni.
x x x
Tavaly a pünkösdi hosszú hétvégén is olyan helyre mentünk, hogy Borinak jó legyen. A Dráva-partot választottuk, a Drávakapu vendégházat. A vendégház szó szerint a világ végén van, a természetvédelmi terület határában. A vízpart nagyjából kétszáz méter, szép homokpadokkal. A Dráváról tudni kell, hogy erős a sodrása, ezért vigyázni kell vele, de én pl. a Duna fősodrába sem engedném be soha a kutyákat....
x x x
Évek óta járunk egy kicsi, de nagyon helyes kempingbe Horvátországba. Nagyjából öt óra alatt ott vagyunk autóval, szinte végig autópálya van. A kemping Senj mellett található egy öbölben.
Egyszerű, de korrekt a felszereltsége, a kutyáért nem kellett külön fizetni. Nekik is van kettő.
Mivel mi is sokat küzdöttünk ezzel, arra gondoltam, megosztom veletek azokat a helyeket, amelyekkel jó tapasztalatunk volt. Elsőként akkor a levél írójáról, Zsuzsáról és a Bodzás vendégházról!
A 2010-es szilvesztert töltöttük náluk Gannán, és igazán jól éreztük magunkat. Minden reggel megettük Zsuzsa házi reggelijét, aztán kirándultunk a Bakonyban, esténként pedig üldögéltünk a kandalló mellett. Térerő mérsékelten van...
Zsuzsáéknál rengeteg állat van: lovak, kutyák, macskák, csirkék. Ők is nagy vizslarajongók, mint mi :) A vendégház életéről Zsuzsa rendszeresen beszámol a blogjában.
x x x
Mostanában újra túrázunk és két olyan kis szállodában is jártunk, ahol szerették Borit. Már visszajáró vendégek vagyunk Noszvajon, a Nomád Hotelben. Nagyon tetszik, hogy családi vállalkozásban működtetik a helyet: Klárika főz, Bari és Sanyi etet, itat, igazgat. A kedvencünk a nyitott bár volt, de a medence is szuper.
Kicsit aggódtunk néha, hogy Bori egy óvatlan pillanatban berongyol a medencébe, de végül meg tudta állni. A mindennapi házikosztból a vizslicának is jutott, kapott például csontot a húslevesből.
x x x
Szintén családi vállalkozás a mátrakeresztesi Templomvölgy. Zsákutca, erdő széle, patak partja, madárcsicsergés. Kiléptünk a hátsó kapun, és már rajta is voltunk a turistaúton. Itt is házikoszt van, és Bori természetesen itt is jól volt tartva. Háziméz :)
x x x
Nyáron egy úszni rettenetesen szerető kutyával elég nagy probléma, hogy a jelenlegi szabályok szerint Magyarországon a természetes vizekben tilos úsztatni a négylábúakat. Balaton például kizárva, pedig szeretjük.
Ennek ellenére tavaly előtt azért még megpróbálkoztunk a Balcsival. Májusban voltunk Badacsonyban, magasan a hegyoldalban egy szép kis házban. Itt sem volt gond a kutya és nem volt külön díja sem.
Balatoncsicsón, a hegyen is eltöltöttünk egy hetet. Ez kutya-szempontból azért volt jó, mert Bori a szőlőben nyugodtan rendezhetett óriásrohangálásokat.
A teraszt nagyon imádtuk. Elég nehéz volt betelni a Balaton látványával, és mivel a terasz fedett, esőben is kint tudtunk üldögélni, grillezni, olvasni, borozni.
Hiába jó a Balaton, nem éri meg a macerát, mert kínzás a kutyának, ha látja a vizet, de nem mehet be. Maradnak a bányatavak, a kevésbé frekventált folyópartok vagy a tenger, ahol nem tilos a kutyáknak fürdeni.
x x x
Tavaly a pünkösdi hosszú hétvégén is olyan helyre mentünk, hogy Borinak jó legyen. A Dráva-partot választottuk, a Drávakapu vendégházat. A vendégház szó szerint a világ végén van, a természetvédelmi terület határában. A vízpart nagyjából kétszáz méter, szép homokpadokkal. A Dráváról tudni kell, hogy erős a sodrása, ezért vigyázni kell vele, de én pl. a Duna fősodrába sem engedném be soha a kutyákat....
x x x
Évek óta járunk egy kicsi, de nagyon helyes kempingbe Horvátországba. Nagyjából öt óra alatt ott vagyunk autóval, szinte végig autópálya van. A kemping Senj mellett található egy öbölben.
Egyszerű, de korrekt a felszereltsége, a kutyáért nem kellett külön fizetni. Nekik is van kettő.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése