2010. szeptember 22., szerda

Még több gesztenye

Felcsigázta az érdeklődésemet a gesztenye-téma.



Azt tudtam, hogy Olaszországban több helyen is tartanak gesztenye fesztiválokat, de meglepődtem, hogy ennyi helyen. Toszkánában például októberben minden hétvégére jut fesztivál, van olyan amelyik egész hónapban tart.
Kiváncsi vagyok, mekkora tömeg lesz Marradiban...kicsit aggódom is emiatt.




Az hagyján, hogy a gesztenyés toszkán táj milyen szép ősszel (ez a kép például Garfagana tartományban készült), de nagyon finomakat is lehet enni (és akkor még nem írtam a csiga- és a gombafesztiválokról...). A sült gesztenye, a gesztenyelekvár, a gesztenyesör, a gesztenyepálinka, a gesztenyelisztből készült polenta, a toszkán gesztenyetorta mellett jellemzően vaddisznós, szarvasgombás ételeket is lehet kóstolni ezeken a rendezvényeken.



Olvastam egy regényben, hogy Toszkánában a II. világháború idején előfordult, hogy a gesztenye volt az emberek egyetlen eledele, helyettesítette a húst is. Hónapok alatt füst felett kiszárították, majd a molnár megőrölte. A nehéz időkben sokan gesztenyelisztből készült kenyérrel vészelték át a teleket, ami szinte ehetetlenül kemény volt.
Egyébként a világ legnagyobb és legöregebb gesztenyefája is Olaszországban van, Szicíliában. A botanikusok szerint akár négyezer éves is lehet a Castagno dei Cento Cavalli, a Száz Ló (vagy Lovas) Fája, ami az Etna keleti oldalán áll, Sant'Alfio település határában. Az átmérője nagyjából hatvan méter. A nevét állítólag onnan kapta, hogy a lombja egy vihar idején száz lovasnak adott menedéket :)

2010. szeptember 20., hétfő

Faentina és gesztenye fesztivál

Hónapokkal ezelőtt vettem két repülőjegyet Forliba egy hosszú hétvégére. Csak nagyjából tudtam, hogy hol van ez a kisváros, de mivel a jegy hihetetlenül olcsó volt és Olaszországba lehet utazni, nem nagyon aggódtam.
Néhány héttel ezelőtt aztán nekiálltam a szervezésnek - és ahogy ez ilyenkor lenni szokott - hosszú órákat töltöttem el a net előtt, hogy kialakítsam a végleges programot.
Ha az ember Forlíban száll le, logikusan a környéket nézi meg: Ravennát, Bolognát és a Pó-deltát. Az első terv nálunk is ez volt, de a párom valahogy mégsem lelkesedett eléggé. Mutogattam neki képeket a mozaikokról, érveltem azzal, hogy Bologna állítólag Olaszország éléskamrája stb., de csak hümmögött.
Elkezdtem gyártani a B-tervet. Némi keresgélés után ráakadtam a Faentinára, ami osztatlan sikert aratott, így aztán átszerveztem mindent :) A végeredmény: Forliból Faenzába megyünk (szomszédos települések), onnan Firenzébe, majd két nap múlva vissza a Faentinán.
Először a Faentináról: az 1893-ban átadott, 101 kilométer hosszú mesebeli vasútvonal Ravennát - valójában Faenzát - köti össze Frirenzével az Appenineneken keresztül. Nemcsak a vonat mesebeli, hanem az út is, mert számtalan építészeti műremeknek is beillő hídon vezet át, a leghosszabb majdnem kétszáz méter hosszú.



A képeket elnézve nem véletlenül írták azt több helyen is, hogy ez az egyik legromantikusabb vonatút Olaszországban. Nem csak a szó konkrét értelmében "slow travel" :) A történelmi hangulatú mozdony csak vasárnaponként jár, egyébként a mindennapi változat közlekedik.



Miután eldöntöttük a vonatozást, kellett egy kis szerencse is. Azzal sem lett volna semmi baj, ha egyszerűen csak leszállunk ott, ahol megtetszik valami, de az egyik településen, Marradiban éppen az utazásunk napján lesz a 47. gesztenye fesztivál (Sagra delle Castagne). Remélhetőleg eszünk a híres, leginkább gesztenyepitének fordítható süteményből és megkóstolunk minden más gesztenyés ételt és italt is. (A képek a 2008-as fesztiválon készültek és a flickr-ről származnak).



Ezután továbbutazunk a Faentinán, ami már Toszkánában jár, Mugello tartományban. Borgo San Lorenzoban kétfelé ágazik a vasúti pálya, Firenzét két irányból lehet megközelíteni. Mi a Sieve majd az Arno folyó mellett végigfutó utat választjuk, és ha még egy-két helyen leszállunk, estére akkor is Firenzében vagyunk. Biztosan megállunk Pontassieveben, mert lényegében itt van a szállásunk.



Egy napot Firenzében töltünk, majd a Faentina másik ágán visszautazunk Faenzába. Remélem marad időnk rá, hogy ezt is megnézzük a hazautazás előtt.